Bán Tamás, Asztrológia

Keresés az oldalon

A tartalomhoz

Csillagászati alapfogalmak

Csillagászat

A

abszolút fényesség (m) (abszolút magnitúdó: egy égitest látszó fényessége 10távolságból. (13,2616ényév)
afélium (naptávol): a földpálya (vagy valamely bolygópálya) legtávolabbi pontja a Naptól, ahol a Föld júliusán tartózkodik. A Föld naptávolsága aféliumban 152,1ó
alsó együttállás (alsó konjunkció): az együttállás válfaja, amikor az illető bolygó a Nap és a Föld között helyezkedik el. Csak a belső bolygóknál (Merkúr, Vénusz) fordul elő.
apogeum (földtávol):
a holdpálya Földtől legtávolabbi pontja. A Hold távolsága a Földtől apogeumban 406
aszteroida: Nap körül keringő, szabálytalan alakú, közetalanyagú test. (lásd még kisbolygó)

B

belső bolygó: a földpályán belül keringő bolygó. Ilyen a Merkúr és a Vénusz.
bolygó: a Nap körül keringő, saját fénnyel nem rendelkező, közel gömb alakú nagyobb égitest, amely – a nagyságából adódó gravitációs erő hatására - a pályáját tisztára söpri. A Naprendszerben jelenleg nyolcat ismerünk: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz.
bolygóközi anyag: interplanetáris anyag: a Naprendszer égitestjei közötti teret kitöltő por és gáz.
bolygó vezérsugara: a bolygó középpontját a Nap középpontjával összekötő szakasz.

C

centrifugális erő: forgó rendszerben fellépő, a forgástengelyre merőazzal ellentétes irányba ható tehetetlenségi erő. Ennek köszönhető a forgó Föld alakjának eltérése a gömbtől és megközelítően forgási ellipszoid jellege, azaz enyhe „megúltsága” az egyenlítő mentén.
cirkumpoláris csillagok: a sarkcsillag közelében lévő azon csillagok, amelyek az égbolt elfordulása során soha nem tűnnek el és látható módon egy körpályát írnak le.

Cs

csillag: saját fényű izzó gázgömb, melynek energiaforrásául a belsejében zajló magúzió szolgál.
csillagászat: astronómia:az égitesteket és azok rendszereit tanulmányozó tudomány.
csillagászati egység (CSE):
a földpálya fél nagytengelyének hossza (149,6óamelyet a Naprendszerben távolságegységként használnak. Közálatú angol megfelelője az „Astronomical Unit”, rövidítve AU.
csillagév (sziderikus év):
a Nap ugyanazon csillag előtt való két egymást követő áthaladása közötti idő. Hossza 365,2564vagy 36560909
csillagidő:
a tavaszpont óraszögével definiált időszámítás.
csillagkép: az éggömb bizonyos elhatárolt része. Jelenleg az éggömb 88 csillagépre van felosztva.
csillagnap: a tavaszpont két egymást követő delelése közötti idő. Hossza 235604
csóva: az üstökös kómájából a napszél és a Nap sugárnyomása által magával ragadott gázok és por által alkotott, a Nappal ellentétes irányú fényes nyúlvány (az üstökös farkának, vagy üstökének is nevezik).

D

dagálysúrlódás: A Föld és a rajta a forgásiránnyal szemben körbefutó dagályhullám között fellépő súrlódási erő, amely a Föld forgásának lassulását eredményezi.
dátumvonal, vagy dátumhatár:
nagyrészt a 180°os délkör mentén futó vonal, amelytől keletre a naptári dátum egy nappal késik a tőle nyugatra levőhöz viszonyítva.
deklináció:
az égitest vezérsugara és az égi egyenlítő síkja által bezárt szög. Értéke az éggömb északi felében pozitív, a déliben negatív előjelű, és -90°tól +90°ig vál
delelés:
lásd kulmináció!
direkt irány (haladó irány):
az óramutató járáával ellentétes keringési vagy forgásirány a csillagászatban.

E, É

efemeris idő: a földforgás egyenetlenségeiből adódó pontatlanságot kiküöbölő időszámítás, amelyben a másodperc az 1900-as év január első napjához tartozó troév 31részével egyenlő.
égbolt:
a külső világtér általunk megfigyelhető része.
éggömb:
tetszőleges sugarú gömb, melynek középpontja egybeesik a megővel.
égi egyenlítő (ekvátor):
a földi egyenlítő síkjának éggömbi metszés
egyenlítő [
ĺęâŕňîđ]: a sarkoktól azonos távolságra elhelyezkedő földfelszíni körvonal.
együttállás (konjunkció):
valamely bolygó és a Nap rektaszcenziójának megegyezése.
ekliptika:
a Nap látszólagos évi égi pályája.
ekliptika pólusa:
a megfigyelőpontba állított és az ekliptika síkjára merőleges egyenes éggömbi metszéspontja.
ekliptika síkja:
a Nap látszólagos évi égi pályája által alkotott sík.
ellipszis:
önmagába záródó síkgörbe, melynek minden pontjában azonos a távolságösszeg két adott ponttól (ezeket az ellipszis gyújtópontjainak nevezik).
ellipszis excentricitása:
az ellipszis középpontja és gyújtópontja közötti távolság aránya a fél nagytengely hosszához: e=c/a. A földpálya esetében e0,0167.
ellipszis fél nagytengelye:
a gyújtópontokon át fektetett, és az ellipszis két legtávolabbi pontját összekötő szakasz (nagytengely) fele. A bolygópályák fél nagytengelye egyenlő a bolygók átlagos naptávolságával. A földpálya fél nagytengelye (149,6ócsillagászati egység (CSE) néven távolságegységként használatos a Nap
elongáció: a Nap és valamelyik belső bolygó által bezárt legnagyobb szög a Földről nézve. A Merkúr legnagyobb kitérésének értéke 28°, a Vénuszé 48°
epocha:
az időszámítás kezdete (pl., a Gergely-naptár epochájaként Krisztus szüleését fogadták el).
éra:
az időszámítás kezdete óta eltelt idő.

F

fehér törpe: a csillagfejlődés egyik késői szakasza, amelyet bolygónyi ménagy sűrűség, a nehezebb elemek túlsúlya és a fúziós reakciók leállása jellemez. Magas hőmérsékletük a gravitációs összehúzódásnak köszönhető.
fekete lyuk:
felső együttállás (felső konjunkció):
az együttállás részesete, amikor az illető bolygó a Földről nézve a Nap túloldalán helyezkedik el.
fényév: a Naprendszeren kívüli távolságok mérésére használt egység, értéke a fény légüres térben egy év alatt megtett útjával egyenlő. 1ényév9,4605× 10630,3066
fénysebesség: 300.000 km/sec. A Napból a Földre 8,33 perc alatt jut el a fény miközben 149,6 millió km-t tesz meg.
fényrend:
lásd magnitúdó!
fler (napkitörés): a fotoszféra viszonylag kis területén, többnyire napfölött, rövid idő alatt (másodpercek vagy percek) végbemenő robbanásszerű folyamat, amely nagy mennyiségű sugárzás és részecske kibocsátásával jár.
földközel:
lásd perigeum!
földtávol: lásd apogeum!
földrajzi hosszúság: az adott ponton áthaladó délkört tartalmazó sík és a greenwichi délkör síkja által bezárt szög.
földrajzi szélesség: az adott pont vezérsugarának az egyenlítő síkával bezárt szöge. (Az éggömbön az égitest vezérsugara és az ekliptika síkja által bezárt szög).

G

Galaktika: lásd Tejútrendszer!
galaxis: nagyszámú csillagból és egyéb égitestből álló, gravitáció által összerendszer.
gázbolygók: a Naprendszer kis sűrűségű bolygóinak csoportja, amelyeken túlsúlyban vannak a könnyű elemek. Ide sorolják a Jupitert, a Szaturnuszt, az Uránuszt és a Neptunuszt.
geocentrikus világkép:
a Földet a világmindenség középának tekintő ókori elképzelés. (Az asztrológiai szemlélet alapja).
Gergely-naptár: XIII.pápa által 1582-ben bevezetett naptár, amely szerint az év hossza 365ám minden negyedik év 366szökőév, kivéve, ha az évszám maradék nélkül osztható 100-zal, de nem osztható 400-zal. A világ legtöbb országában ezt használják.
gyűrűs napfogyatkozás:
a Föld, a Hold és a Nap egy egyenes mentén való elhelyezkedése ebben a sorrendben, amikor a Föld napközelben, a Hold földtávolban van. Ilyenkor a holdkorong látszó átmérője kisebb a napkorongénál és a középegybeesésekor a napkorong pereme fényes gyűrűként látszik a holdkorong körül.

H

Haley-üstökös: Edmond Halley fedezte fel 1758-ban. Keringési periódusa 75,3 év. Legközelebb 2061-ben fog visszatérni.
heliocentrikus világkép: a világmindenség középába a Napot helyező történeti elképzelés.
holdak:
a bolygók körül keringő égitestek, azaz a bolygók bolygói.
holdfázisok: a Hold fényváltozásai, azaz a holdkorong látható alakjai.
holdfogyatkozás: a Hold, a Föld és a Nap közel egy egyenes mentén való elhelyezkedése ebben a sorrendben, minek eredményeként a Hold részben vagy teljesen a Föld árnyékkúpjába kerül.
holdpálya csomóvonala:
a holdpálya síkjának metszésaz ekliptika síkjával.
horizont:
lásd látóhatár!
horizont síkja: a koordinátarendszer középpontján áthaladó és a függőleges irányra merőleges sík.
hullócsillag:
lásd meteor!
Húsvét: Keresztény ünnep. A tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap. 2011-ben ápr.24., 2012-ben ápr.8., 2013-ban márc.31., 2014-ben ápr.20., 2015-ben ápr.5., 2016-ban márc.27.

I

interplanetáris anyag: a Naprendszerben, a bolygóközi térben található porszerű anyag (0,001-0,1 mm méretű). Lásd még állatövi fény!

J

Julián-éra: a csillagászatban használt időszámítás, amely a legrégibb írásos emlék keltezési évében, i.januárén 12veszi kezdetét, és az eltelt időt napokban adja meg.
Julianus-naptár:
Julius Ceasar által i.bevezetett naptár, amely az év hosszát 365adta meg, ám minden negyedik év 366szökőév volt.

K

kalendárium: az év napjait, évfordulókat, ünnepeket tartalmazó évkönyv, amelyben sok esetben olvasmányok is találhatók.
kisbolygó (aszteroida): a Nap körül keringő kisebb (1 és 1000közötti átméőjű) szabálytalan alakú kőzet anyagú égitest. Számukat 100körülire becsülik, többségük a Mars és a Jupiter pályája között kering.
kóma:
napközelben az üstökösmagból a napsugárzás hatására felszabaduló gázokból és poranyagból a mag körül kialakuló kiterjedt burok.
kométa: lásd üstökös!
konjunkció:
lásd együttállás!
konstellációk:
a bolygók, a Nap és a Föld sajátos egymáshoz viszoított helyzetei.
kötött keringés:
a tengelyforgás és a keringés idejének megése. A kötött keringést végző égitest mindig azonos oldalát fordítja a központi égitestje felé (pl. a Hold a Föld felé).
középnap: a fiktív egyenlítői közép-Nap két egymást követő felső kulminációja közötti idő.
kőzetbolygók:
a Naprendszer nagy sűrűségű bolygóinak csoportja, amelyeken túlsúlyban vannak a nehéz elemek. Ide sorolják a Merkúrt, a Vénuszt, a Földet és a Marsot.
kulmináció (delelés):
az égitest áthaladása az égi meridiánon.
külső bolygó:
a földpályán kívül keringő bolygó. Ilyen a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó.
kvazár: csillagszerű rádióforrások.

L

látóhatár (látszó horizont): a földfelszín és az égbolt látszólagos metszésvonala.
legnagyobb kitérés (maximális elongáció): a Nap és valamelyik belső bolygó által bezárt legnagyobb szög a Földről nézve. A Merkúr legnagyobb kitérésének értéke 28°, a Vénuszé 48°
lunáris naptár:
a Hold járása alapján készített naptár (pl. a mohaán naptár).
luniszoláris naptár:
a Hold és a Nap járása alapján készínaptár (pl. a zsidó naptár).
luniszoláris precesszió:
az égi egyenlítő síkjának elmozása. Oka, hogy a Föld tengelye kúppalástot ír le az ekliptika pólusa körül retrográd iránya Hold és a Nap vonzásának a Föld egyenlítői kidudorodására ható forgatónyomatéka nyomán. A tavaszpontot évente 50,37??-cel mozdítja el retrográd irányban.

M

magasság: a csillag vezérsugara és a horizont síkja által bezárt szög. Értéke a horizont fölött pozitív, alatta negatív előjelű, -90°és +90°között változhat.
magnitúdó () (fényrend):
az égitestek látszó fényességének mértékége. Egy magnitúdó különbség 2,512-szeres fényességkülönbségnek felel meg a kisebb fényrendű égitest javára. Így, az 1-s csillag 2,512-szer fényesebb, mint a 2-s. A skálát néhány pontosan meghatározott fényrendű csillaghoz kötötték. A fizikában használt mértékégekhez csatlakozva: 1fényerősség 1éter távolságból észlelve -13,94-s obfényességének felel meg.
meridián: a zeniten, a nadíron és az égi póluspontokon áthaladó éggömbi főkör (a gömbi főkör gömbfelszíni körvonal, melynek síkja tartalmazza a gömb középpontját). A csillagok deleléspontjait összekötő főkör (délkör).

meteor (hullócsillag): a légkörbe behatoló, a súrlódástól felhevülő és fényéget okozó kis szilárd égitest.
meteorit:
Földön kívüli eredetű kőzet; nagyobb meteorok maradványa, melyek teljesen nem égtek el a légkörön való áthatolás közben.

N

nadír: a függőleges egyenes (amely áthalad a megfigyelőponton és a Föld középán) és az éggömb látóhatár alatti metszéspontja. Az éggömb talppontjának is nevezik.
napéjegyenlőség (ekvinokcium): a Nap égi egyenlítőn való áthaladásának időpontja, amikor a Föld egészén egyenlő hosszúak a nappalok és az éjszakák.
napfogyatkozás:
a Föld, a Hold és a Nap közel egy egyenes mentén való elhelyezkedése ebben a sorrendben, minek eredményeként a holdkorong részben vagy teljesen eltakarja a Napot.
napfolt:
a Nap felszínének a környezetétől közel 1500alacsonyabb hőmérsékletű része.
napforduló (szolsztícium):
a Nap égi egyenlítőtől való maximális eltáásának időpontja.
napkitörés:
lásd fler!
napközel:
lásd perihélium!
Naprendszer:
a Nap környezete, ahol annak gravitációs tere dominál. Kb. 2ényév átmérőjű térrészt foglal magába.
NASA: az Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatala (National Aeronautics and Space Administration)neutron csillag: nagy mennyiségű szabad neutront tartalmazó csillag.
nóva: fényerejét rövid idő alatt sokszorosára, akár többszázezerszeresére növelő, majd fokozatosan visszahalványuló csillag, amelyet régebben újonnan keletkezett csillagnak tartottak.
nutáció: a precesszió értékének periodikus ingadozása a holdpályaegyenlítő szög függvényében. A Hold pályasíkja az ekliptika síkjával 5°? szöget zár be. A két pályasík metszésvonala 18,61év alatt fordul körbe. Eközben a holdpálya és az egyenlítő közötti szög 18°? és 28°? között változik. A szög nagyságának megfelelően változik a Hold földgyakorolt forgatónyomatéka. A nutáció következtében a valódi tavaszpont hely17,24??-cel ingadozik ide-oda egy közepes tavaszpont körül.
nyári időszámítás: széles körben elfogadott rendszer, melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Az elnevezés onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik. Kezdetben csupán azért javasolták, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani.
nyári napforduló: a Nap maximális deklinációjának (+23°?) időpontja. Júniusesik.

O, Ó

oppozíció: lásd szembenállás!

Ő

őszi napéjegyenlőség: a Nap őszponton való áthaladása. Szeptemra esik.
őszpont:
az égi egyenlítő és az ekliptika azon metszésamelyen áthaladva a Nap az éggömb északi feléből a délibe lép. Jelölése: d

P

parallaxis: a csillag látszólagos elmozdulása az éggömbön a Föld Nap körüli keése következtében.
parsec (pc):
csillagászati távolságegység; az a távolság, amelyről a földpálya fél nagytengelye merőleges rálátás esetén 1?? szög alatt látszik. 13,2616ényév.
perigeum (földközel): a holdpálya Földhöz legközelebb eső pontja. A Hold–Föld távolság perigeumban 356
perihélium (napközel): a földpálya (vagy valamelyik bolygópálya) Naphoz legözelebb eső pontja, ahol a Föld januárén tartózkodik. A perihélium távolsága a Naptól 147,1ó
perturbáció: a bolygók, üstökösök mozgásában más égitestek gravitációjának következtében jelentkező zavaró hatás.
planetárium: a szabadszemmel látható égitestek (csillagok, Nap, Hold, bolygók stb.) megjelenítésére szolgáló csillagászati létesítmény.
Plátóni év: a földtengely kúppalástszerű körbefordulásának ideje az ekliptika pólusa körül. Értéke 25év.
Plátóni testek:
póluspontok:
a világtengely és az éggömb metszéspontjai.
precesszió:
a tavaszpont elmozdulása az ekliptikán. A luniszoláris és a planetáris precesszió összegződéseként jelentkezik. Értéke évi 50,25??, iránya retrográd.
pulzár: gyorsan forgóneutroncsillag, mely erős mágneses térrel rendelkezik

R

rektaszcenzió: a tavaszponttól a csillag egyenlítői talppontjáig az óraó járásával ellentétes irányba mért szög. Értékét óraszögben adják meg (0°
részleges napfogyatkozás:
a holdkorong olyan áthaladása a napkorong előtt, amikor a középpontjaik nem érintkeznek, és csak a napkorong egy része kerül takarásba.
retrográd irány (hátráló irány):
az óramutató járásával megegyező keringési vagy forgásirány a csillagászatban.

S

sarkkörök: a Nap lehetséges cirkumpolaritásának határkörei. Mindkét félteében a szélesség 66°?-e mentén húzódnak.
spirális galaxis:
lapos korong alakú galaxis spirálkarokat alkotó csillagsűrűsödésekkel (ilyen a Tejútrendszer is).

Sz

Szárosz-ciklus: a hold és napfogyatkozások ismétlődésének ciklusa: 6585,32 nap, azaz kb.18 év
szélrózsa: a fő- és mellékégtájak grafikus ábrázolása.
szembenállás (oppozíció):
valamely bolygó és a Nap rektaszcenziójának 12különbsége. Ilyenkor a Nap, a Föld és az adott bolygó közel egy egyenes mentén heel, középen a Földdel. Csak a külső bolygók kerülhetnek szembenállásba.
sziderikus év:
lásd csillagév!
szinódikus hónap:
két egymást követő azonos holdfázis közötti idő.
szinódikus keringésidő: az égitest két egymást követő azonos konstellációja között eltelt idő, vagyis az az időtartam, melynek elteltével a Földről nézve a Naprendszer valamely égitestje a Naphoz képest ugyanabba a helyzetbe kerül.
szoláris naptár: a Nap járása alapján készített naptár (pl. a Gergely-naptár).
szökőév:
az átlagosnál hosszabb, 366év, ami a Gergely-naptárban négyévente következik, kivéve, ha az évszám maradék nélkül osztódik 100-zal, de nem oszódik 400-zal.
szökőnap: szökőév olyan év, amely több napot tartalmaz az év szokásos hosszánál azért, hogy a naptárt szinkronba hozza a csillagászati (tropikus évvel) vagy évszakok szerinti idővel. Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a százasra végződő évek közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók A szökőnap febr.24.
szupernóva: nagy tömegű csillag, amely életének utolsó szakaszában akár több százmilliószoros fényerő-növekedéssel kísért robbanást produkál, miközben anyagának egy része kidobódik, a helyén pedig neutroncsillag, vagy fekete lyuk keletkezik.

T

tavaszi napéjegyenlőség: a Nap tavaszponton való áthaladása. Márre esik.
tavaszpont:
az égi egyenlítő és az ekliptika azon metszésamelyen áthaladva a Nap az éggömb déli feléből az északiba lép. Jelölése: ^
Tejútrendszer (Galaktika):
a Napunkat is magába foglaló galaxis.
téli napforduló: a Nap minimális deklinációjának (-23°?) időDecemberre esik.
teljes napfogyatkozás:
a holdkorong középpontjának a napközéppontján való áthaladása, amikor a Föld naptávolban, a Hold pedig földközelben van. Ilyenkor a holdkorong teljesen eltakarja a napkorongot.
térítők:
a Nap lehetséges zenitdelelésének határait képező két szélességi kör: a Baktérítő a d.°?-e, a Ráktérítő az é.°?-e mentén húzódik.
tropikus év: a Nap tavaszponton történő két egymást követő áthaladása közötti idő. Hossza 365,2422vagy 36554846

U,Ü

Universal Time: UT (lásd világidő)
üstökös (kométa): kisebb (1átmérőjű) jég és por keverékéből álló égitest. Az üstökösmag pályájának napközeli szakaszán párolog és kiterjedt gáz- és porfelhőt (ún. kómát) alkot. A Nap sugárnyomása és a napszél a kóma anyagát a nappal ellentétes irányba sodorja, létrehozva az üstökös farkát, a csóvát. A kóma és a csóva egyes üstökösöknél a Földről szabad szemmel is jól látható.

V, W

valódi horizont: a horizont síkja és az éggömb metszésvonala.
valódi nap:
a Nap középpontjának két egymást követő felső delelése közötti idő.
világidő:
a greenwichi délkör középszoláris ideje, nemzetközi rövidítése UT (Universal Time), vagy GMT (Greenwich Mean Time).
vörös óriás: a csillagfejlődés későbbi szakasza, amelyben az energiaést a hélium nehezebb elemekké való átalakulása biztosítja. A termelődő hő követében a csillag felfújódik, ettől csökken a felszíni hőmérséklete, ezért vörös a színe.

Z

zenit: a függőleges egyenes (amely áthalad a megfigyelőponton és a Föld középán) és az éggömb látóhatár feletti metszéspontja. Az égbolt csúcspontjának is nevezik.
zónaidő: egy időzónán belül érvényes idő, amely egyenlő a zóna fődélöének középszoláris idejével.

Főoldal | Bemutatkozás | Hagyományos asztrológia | Óra-asztrológia | Egyéb asztrológia | Csillagászat | Könyvekről | Honlapokról | Kritikák | Előadások, cikkek | Adatok, képletek | Oldaltérkép


Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe